Menu Close

A hasznos hűtő

hűtő_pic1

A régi hűtő

A jéggel való frissen, hidegen tartása az ételeknek már évszázadok óta használt praktika. Az emberek árnyékos helyen ástak gödröket, amelyek a földben jól szigeteltek voltak, és abba rakták a tóból, folyóból kivágott jeget, és így akár nyárra is volt hűtőjük.

Sokaknak lehet ismerős a zöldségesverem is. Falusi, tanyasi házak pincéiben fordult elő gyakran, és a zöldégek frissen tartására használták. Hagyományosan úgy készült, hogy a sötét és alapból hűvösebb pince végében ástak egy, az igényeknek megfelelő mélységű gödröt. Ennek az aljára homok került, arra helyezték rá a burgonyát, répát, vagy amit éppen akartak, végül szalmával takarták be és földet szórtak a tetejére, általában 10-15 centiméter vastagon. Ebben nem volt semmi mágia, egyszerűen a föld és az árnyékos pince hatására alapozva tudták frissen tartani a kertben termett zöldségeket.

hűtő_pic3

A hűtő működése

A hűtő egy olyan szerkezet, amivel mesterségesen lehet a környezeténél alacsonyabb hőmérsékletet előállítani. Ez történhet természetes módon, például jéggel, vagy mesterségesen, mint a hűtőgépek esetében.

A legtöbb háztartási hűtő gőzkompressziós elven működik. Ez azt jelenti, hogy zárt közegben keringeti a hűtőközeget, ami a gép belsejéből hőt von el, és azt máshol leadja. Eleinte hűtőközegnek ammóniát és propánt használtak, melyek azonban mérgezőek, illetve gyúlékonyak, emiatt veszélyesebbek voltak, ám az ammóniát ma is gyakran alkalmazzák. Később a freonok következtek, ám ezek az ózonrétegre jelentettek veszélyt, így manapság leginkább hidrokloro-fluorokarbonok, valamint a szub- és szuperkritikus kén-dioxid terjedt el a gőzkompressziós rendszerekben.

Az abszorpciós hűtőgépek a 20. század közepén terjedtek el, ugyanis jelentősen olcsóbbak voltak a gőzkompressziósoknál. Máig gyakran fordulnak elő az otthonokban, a kisebb háztartási hűtők működnek ezen az elven. Hőszivattyút építenek bele, amely mechanikai, villamos vagy hőenergia segítségével kétszer változtatja meg a hűtőközeg halmazállapotát, így érve el egy magasabb energiaszintet.

Ezeken kívül alkalmazzák a gőzsugaras módszert, amelyet klímaberendezésekbe építenek be, illetve repülők utastereinek hűtésére a levegő hűtőközegű gépeket.

A fent felsoroltak termodinamikai elven működnek, azonban létezik még a termoelektromos és a termoakusztikus hűtőgép is. Előbbit műszerekhez és űreszközökhöz használják, utóbbi pedig még kísérleti fázisban van.

A jelenkori hűtő

A hűtő mai formájának története 1748-ban kezdődik a Glasgow-i Egyetemen, ahol etil-éterrel az első mesterséges hűtést alkalmazza William Cullen. 1805-ben készül el az első gőzzel működő hűtőgép, méghozzá Oliver Evans keze által. 1842-ben John Gorrie levegő hűtőközeges gépe lát napvilágot, majd 1856-ban a hűtés ipari alkalmazásba is kerül. Még ugyanebben az évben James Harrison feltalálja a gőzkompressziós hűtést, három év múlva Ferdinand Carré pedig az ammóniás abszorpciós hűtőgépet. 1876-ban az első ammóniás kompresszoros változatot is feltalálja Carl von Linde, amit majdnem húsz év múlva már a levegő nagyüzemi cseppfolyósítására használnak.

Az első háztartási hűtő 1913-ban kerül piacra Chicagoban, a DOMELRE által. 1922-ben az abszorpciós hűtő is a nagyközönség elé kerül Svédországban, majd 1939-ben megjelennek az Electrolux fagyasztókamrás gépei is.

A nem otthoni hűtő

Ha maradunk a hétköznapokban is ismert, ételek, italok (és arcpakolások) hidegen tartására használt hűtőknél, akkor nagyrészt három helyen találkozhatunk velük: otthon, munkahelyen vagy iskolában, illetve éttermekben vagy boltokban.

hűtő_pic2

A háztartási hűtő mára leginkább elterjedt formája az, amelyik fagyasztórekesszel is rendelkezik, vagy egybe van építve egy külön fagyasztószekrénnyel. Előbbi változat esetén a hűtőn belül van egy kisebb rész, amely teljesen elkülönül, máshogy is van szigetelve, és mínusz fokokra hűl le. Ide az ember már nem a tejfölt rakja, hanem a mirelit zöldborsót. Utóbbi esetében a fridzsider tetejére egy kisebb, vagy mellé egy ugyanakkora fagyasztó van applikálva, így az igényeknek és helynek megfelelő modell választásával lehet egy kisebb űrtartalmú  jégszekrényünk, vagy egy nagyobb, amely a kétajtós megoldással valósulhat meg. Lehetnek szabadonállók, de a modernebb konyhákban már a szekrénysorba építik be a hűtőket is, ahogy a mosogatógépet vagy a sütőt, mikrót.

Az iskolában, munkahelyen a kisebb hűtőket alkalmazzák, amelyek lehetnek abszorpciósok is. A diákok számára ez a büfében biztosíthat hideg üdítőket, a dolgozóknak a vitt ebédet tartja frissen. Hasonló készülékek lehetnek a hotelek, szállodák minibárjai is.

Az éttermi, bolti hűtők a nagyobb változatok, általában elhúzható üvegajtóval, sok polccal, nyitáskor kiáradó hideggel és nagy hanggal. Ezek gőzkompressziós gépek, nagy mennyiségű áru frissen tartásáról gondoskodnak, és a folytonos nyitogatás ellenére (ami az otthoni hűtő számára köztudottan nem túl hasznos) képesek megtartani a szükséges hőmérsékletet, még nyáron is.

És hogy a boltból hazáig is frissen lehessen tartani a tejet, vagy fagyasztott állapotban a halrudakat, esetleg egy piknik alkalmával biztosítva legyen a hideg narancslé, egyre inkább elterjedté válnak a hűtőládák. Ezek jégakkuval működnek, és inkább a jégveremhez állnak közelebb, mint a mai hűtőkhöz, legalábbis ami a működési elvüket illeti. Ám a nyári napokon igazán praktikusak tudnak lenni.